Talajnedvesség elleni szigetelés

shutterstock_226079392

Alapfogalmak


A talajnedvesség a talajszemcsék közötti üregekben és hézagokban jelen lévő, de azokat nem kitöltő, hanem csak a szemcsékhez kötötten jelen lévő víz, ami a talajban lévő szerkezetekre hidrosztatikai (víznyomást) nem fejt ki, de azok pórusaiba beszívódik. A talajpára a talajban lévő víz párolgása során a talajszemcsék közötti légtérbe jutó vízgőz (pára), ami a talajjal érintkező szerkezetekbe beszívódik, így azokat nedvesíti.

A két nedvesség típust általában egyben kezeljük, és csak talajnedvesség elleni szigetelésről beszélünk, mivel a két hatás ellen ugyanaz a szigetelő rendszer alkalmazandó.

A rétegvíz nem tartozik a talajnedvesség kategóriába, mivel víznyomást fejt ki (bár gyakran csak időszakosan jelenik meg, és előfordulhat, hogy az építés időszakában nem is jelenik meg).

A talajnedvesség elleni szigetelés típusai


Talajnedvesség elleni szigetelés alápincézett és pince nélküli épületekhez készülhet. Pince nélküli épületek esetében a szigetelés többnyire talajszint felett, vízszintesen helyezkedik el, de előfordulhat, hogy egy része a talajszint alá kerül (például szinteltolásos épületek esetében). Alápincézett épületek esetében a talajnedvesség elleni szigetelés egy vízszintes és egy függőleges részből áll. Ha a függőleges rész a vízszintes szigeteléssel egyidejűleg, szigetelést tartó falra készül, akkor teknőszigetelésről beszélünk, ha függőleges szigetelés a külső határoló falak (pincefalak) elkészülte után, annak külső oldalára kerül, akkor utólag készített szigetelésről van szó. Ez esetben a szigetelés védelméről szigetelést védő fal, vagy más mechanikai védelmet biztosító réteg gondoskodik. A szigeteléshez minden esetben kapcsolódik egy talajszint feletti rész függőleges szakasz, a lábazati szigetelés, ami az épület homlokzatának talajszint feletti elhelyezkedő, alsó részét védi legalább 30 cm magasságig.

A talajnedvesség elleni szigeteléssel szemben támasztott követelmények

A szigetelés

  • az összes épületszerkezetet védje meg a talajnedvesség hatásától,
  • mindig felületfolytonos és összefüggő legyen,
  • egyenletes terhelést kapjon és a terhelés a szigetelés síkjára merőleges legyen,
  • a lábazati szigeteléssel felületfolytonosan összeépítve legyen kialakítva.

A nedves üzemű helyiség padlója alatt külön használati víz elleni szigetelést is kell készíteni, ami a talajnedvesség elleni szigetelés felett elhelyezkedő szerkezeteket (pl.: hőszigetelés, aljzat, oldalfal) felülről, illetve oldalról védi.

A szigetelés aljzata


A talajnedvesség elleni szigetelés vízszintes szakaszának aljzatát legalább 6 cm vastag C8 minőségű, kavicsfészektől és kiálló szemcséktől mentes betonból kell készíteni, és felületét léccel lehúzás után fa simítóval lesimítani.

A talajnedvesség elleni szigetelés függőleges szakaszának aljzatát legalább 12 cm vastag kisméretű téglából 2,5 m-ként erősítő pillérrel falazva, vagy legalább 20 cm vastag vasalt és kibetonozott zsalukőből falazva kell kialakítani, majd cementhabarccsal simára kell dörzsölni, vagy vékonyan felhordott cementvakolattal vakolni. A felületen a falazás egyenetlenségéből adódó síkfogasság nem megengedett.

Agresszív talajösszetétel esetén az aljzatnak megfelelő vegyszerállóságúnak kell lennie.

A pozitív sarkokat min. 2 cm szélességben ívesre, vagy a csatlakozó felületekhez képest 45º-os szögben le kell csiszolni, a negatív sarkokban cementhabarcsból, bitumenes habarcsból vagy Icopal SIPLAST KIT® Speed INSULATION SBS* tömítőtapasszal 3-4 cm-es sugarú hajlat alakítandó ki

A szerkezeti dilatációkat úgy kell kialakítani, hogy azok a szigetelésben kialakított dilatációnak, illetve a szigetelésbe beépített dilatációs elemnek megfelelő helyet és rögzítési lehetőséget biztosítsanak.

Az aljzatot tisztítás és portalanítás után modifikált bitumenes alapozóval kell bevonni, ez a folyamat a felület kellősítése. Száraz aljzat esetén az Icopal SIPLAST PRIMER Speed® SBS kellősítőt, nedves aljzat esetén Icopal ELASTO-PRIMER kellősítőt kell használni.

A szigetelés rétegrendje


A talajnedvesség elleni szigetelés talajszint alatti része csak poliészterfátyol, vagy üvegszövet betétes sbs-modifikált bitumenes lemezből készülhet, az alkalmazott termék típusától függő rétegszámban. Legalább 4 mm vastag sbs-modifikált lemez alkalmazása esetén a szigetelés egy rétegben, vékonyabb lemezek alkalmazása esetén min. 2 rétegben készülhet.

A talajnedvesség elleni szigetelés talajszint feletti része készülhet sbs-modifikált bitumenes lemezből a fentiek szerint, vagy oxidált bitumenes lemezből. Oxidbitumenes lemez alkalmazásának a feltétele, hogy az aljzat vízszintes, szilárd, mérettartó, homogén szerkezetű (azaz anyagváltás nélkül, egy anyagból készült), garantáltan és tartósan hézag- és repedésmentes legyen (pl.: vasbeton lemez, alul-felül vasalt aljzatbeton). Oxidbitumenes lemez alkalmazása esetén a szigetelés min. két rétegben készüljön.

Az alkalmazható termékek legegyszerűbben a termékalkalmazási mátrix alapján határozhatók meg.

tnedv

A szigetelés technológiája


A szigetelés csak száraz időben végezhető, amikor a levegő és az aljzatok hőmérséklete is meghaladja a +5 ° C hőmérsékletet, illetve ha a munkakezdés előtt 12 órán át a léghőmérséklet legalább +5 ° C volt.

A bitumenes lemezt a kellősített felületre, vagy az előző munkamenetben elhelyezett bitumenes lemezre, PB üzemű lángolvasztó (vagy elektromos, forrólevegős) berendezéssel, a lemez alján lévő bitumenes felület megolvasztását követően a lemez teljes felületű leragasztásával (azaz teljes felületű lángolvasztással leragasztva), illetve lábazati részek felső pereme alatt dübeles, leszorító profilos rögzítéssel kell beépíteni.

Függőleges felületek esetén a teljes felületű ragadás érdekében a bitumenes lemezeket karton-, vagy pvc hengerre kell feltekerni, és alulról felfelé haladva a hengert a falfelületre szorítani. Így a megolvadó bitumen biztosítja a teljes felületű feltapadást. Függőleges felületen a szigetelés csak függőleges irányban készülhet és legfeljebb 2 m hosszú szigetelőlemez darabokból kell a szigetelést kialakítani.

Vízszintes felületek esetén a szigetelőlemezek bármely irányban elhelyezhetők, azonban több réteg elhelyezése esetén a rétegek azonos irányúak legyenek.

A szigetelés valamennyi rétegének hólyag- és ráncmentesnek kell lenni. A bitumenes lemezeket teljes felületen kell az aljzathoz és egymáshoz rögzíteni (ragasztani, illetve lánggal olvasztani). Vízszintes felületek esetén, ha a leterhelés egyenletes, akkor sbs-modifikált lemez (illetve több réteg esetén az első réteg) elhelyezésekor nem szükséges kellősítés, és teljes felületű lángolvasztásos leragasztás, elegendő a bitumenes lemezek toldásait vízhatlanul összehegeszteni. Függőleges felületek esetén mindig teljes felületű lángolvasztással kell a bitumenes lemezeket a kellősített felületre elhelyezni. Többrétegű szigetelések esetén a második, és a további rétegeket (pl. védőréteget) minden esetben teljes felületű lángolvasztással kell elhelyezni.

A szigetelő lemezek átlapolásai legalább 10 cm szélesek legyenek, kivétel, ha az alkalmazott termék ettől eltérő átfedő, illetve toldósávval rendelkezik. Kétrétegű szigetelés esetén az egyes rétegek átlapolásait fél lemezszélességgel eltolva kell készíteni, három réteg alkalmazása esetén az eltolás 30-34 cm legyen.

A csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása esetén a várható mozgás mértékének megfelelően kialakított, a mozgásokat felvenni képes, és a szigetelés folytonosságát biztosító dilatáció kialakítása szükséges.

A különböző időben és egymáshoz csatlakoztatva készülő lemezrétegek vízhatlan összedolgozásának fontos előfeltétele, hogy a lemezvégződések tiszták, épek és szárazak legyenek, ezért a csatlakozó lemeztúlnyúlásokat külön védő lemezsávval kell borítani. Falszigeteléshez való utólagos csatlakozás esetén a vízszintes falszigetelés túlnyúló, legalább 15 cm hosszú lemezrétegeit a szennyeződéstől meg kell tisztítani, az esetleges nedvességet ki kell szárítani.

A szigetelés védelme


A szigetelést a kivitelezési munkák technológiai folyamatainak (pl. anyagmozgatás és tárolás), valamint a rákerülő szerkezetek függvényében védőréteggel kell ellátni. Védőrétegként -a terheléstől és igénybevételtől függően- alkalmazható egy réteg polietilén fólia, min. 2 mm vastag bitumenes lemez, bitumenes zárólemez, min. 6 mm vastag gumiőrlemény lemez, továbbá ezek valamelyikére elhelyezett védőbeton. A védőréteget a szigetelés elkészítése után rögtön el kell helyezni, hogy a további munkák végzése során a szigetelést megvédje a káros mechanikai hatásoktól és a szennyeződéstől, egyben elválasztó-csúsztatóréteget is biztosítson.

A szigetelésre ható felületi nyomás a 700 kN/m2 értéket nem haladhatja meg. A szigeteléshez kapcsolódó segédanyagok és szerkezetek kialakítása feleljen meg az arra kidolgozott szabványnak, szakmai irányelveknek.

256-1369031885-v

    A felhasználói élmény fokozásáért weboldalunk cookie-kat használ. A megadott információkat az adatvédelmi szabályzatba foglaltak szerint kezeljük.