Lapostetők szigetelése

2005-2_1-_syntan

Alapfogalmak


A lapostetők alatt azokat a tetőket értjük, amelyek lejtése nem haladja meg a 4°-ot, azaz kb. 7%-ot. A lapostetőszigetelés az épületet felülről érő hatások ellen védő szigetelő rétegek összessége, ami tartalmazza a csapadékvíz elleni szigetelést és az épület funkciójának függvényében hőszigetelést is, valamint az ezekhez szükséges kiegészítő rétegeket (pl. elválasztó rétegek, lejtésképzés, párazáró réteg). A csapadékvíz elleni szigetelés feladata, hogy védje az épületet a csapadéktól és annak hatásaitól.

A lapostetőszigetelések típusai


A lapostetők lehetnek egyhéjú, vagy kéthéjú szerkezetek. Az egyhéjú szerkezetek rétegei közvetlenül egymásra épülnek, míg a kéthéjú szerkezetekben egy kiszellőztetett légréteg van, ez alatt helyezkedik el a födém és a hőszigetelés, felette a csapadékvíz elleni szigetelés a tartószerkezetével együtt.

Az egyhéjú lapostetők a rétegfelépítés szempontjából egyenes rétegrendűek, vagy fordított rétegrendűek lehetnek. Egyenes rétegrend esetén a csapadékvíz elleni szigetelés a hőszigetelésre kerül (és a hőszigetelés alá párazáró réteg elhelyezése szükséges), a fordított rétegrendű tetők esetében a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelésre kerül elhelyezésre (emiatt az ilyen tetőknél csak kis vízfelvételű, XPS anyagból készült hőszigetelés alkalmazható). Ritkán, de előfordul, hogy a csapadékvíz szigetelés alatt is és felett is van a tetőben hőszigetelés. Az ilyen -gyakran tetőfelújítás során készülő- tetőket duó tetőnek nevezzük, melyek esetében különösen kell ügyelni arra, hogy a szerkezetben ne alakuljon ki páralecsapódás.

A lapostető lehet nem járható, vagy járható tető, más néven hasznosított lapostető, ezen belül gyalogos forgalomra szánt (pl. terasztető), vagy járműforgalomra méretezett (pl. parkolótető), valamint növényzettel telepített zöldtető. A zöldtetők esetében két fő típust különböztetünk meg: a vékony talajréteggel ellátott, kisméretű növényzettel telepített extenzív zöldtetőt, és a vastag földréteggel kialakított, akár fás szárú növényzettel telepített intenzív zöldtetőt. Ide tartoznak a hegyoldalba beépített, növekvő vastagságú földréteggel ellátott építmények (pincék, garázsok) szigetelései is.

A tetőszigeteléshez szinte minden esetben kapcsolódnak ferde, vagy függőleges felületre felvezetett szigetelések, lábazatok, attikafal szigetelések és a tető kiegészítő szerelvényeinek lábazatai, valamint csövek és vezetékek átvezetései, melyek szigetelése a lapostető szigetelésével egybe építendők, vízhatlan csatlakozásokkal kialakítva. A csapadékvíz elleni szigeteléssel szemben támasztott követelmények

A csapadékvíz elleni szigetelésnek a következő hatásoknak kell ellenállnia:

  • Csapadékhatás - A tető felületét a csapadék érő eső, hó, zúzmara és jég, beleértve a jég, és a megfagyott és tömörödött hó feszítő hatását is.
  • Napsugárzás - A tető felületétől és anyagától függően a napi hőingadozás 60 °C, az évi hőingadozás akár 110 °C nagyságú is lehet. A tetőn előforduló legmagasabb hőmérséklet meghaladhatja a 80 °C értéket. A tetőszigetelést a napsugárzás részét képző ibolyántúli (UV) sugárzás is éri.
  • Szélhatás - A tetőszigetelést a szélszívásból adódóan jelentős erőhatás éri. Ennek értéke függ az épület földrajzi elhelyezkedésétől, környezetétől, formájától és magasságától is. A szélszívásnak megfelelő leterhelésről, mechanikai rögzítésről vagy ragasztásról gondoskodni kell.
  • Mechanikai hatások – Ide tartoznak a természeti környezettel, időjárással összefüggő hatások (pl.: jég), a karbantartás és a hasznosítás során fellépő terhelések és igénybevétel is.
  • Vegyi hatás - A légköri szennyeződésből a csapadék által kioldott vegyi anyagok, melyek különösen a vegyi üzemek, ipartelepek közelében fordulhat elő nagyobb mértékben.
  • Hő- és párahatás - Az épület belsejében és a külső térben kialakuló hőmérséklet- és páranyomás -különbség kiegyenlítődésével kapcsolatos hőmozgások, és páravándorlás.
  • Tartószerkezeti mozgások. Az épületek tartószerkezeteinek és a tetőszigetelés rétegeinek eltérő mozgásai (pl. alakváltozások, hőmozgások).

Az épületet védő csapadékvíz elleni szigetelés minden esetben felületfolytonos és összefüggő legyen, beleértve a függőleges szakaszokat és a csatlakozó szigeteléseket is (pl. talajnedvesség, vagy talajvíznyomás elleni szigetelés talajszint alatti építményeknél).

A szigetelés aljzata


A lapostetők bitumenes lemezzel készülő csapadékvíz elleni szigetelése elhelyezhető cementbázisú (beton, esztrich) felületekre, fémből (pl. trapézlemez), fából (pl. osb lemez) készült aljzatokra, hőszigetelésre, tetőfelújítás esetén bitumenes, vagy palaszórással ellátott felületre, lábazati zónákban cementes vakolatra, fémre és műanyagra. Tűzre, hőre érzékeny, illetve éghető anyagból készült aljzatok esetén csak hidegragasztásos technológia, illetve mechanikai rögzítés, vagy leterheléses rögzítés alkalmazható.

Az aljzat lejtése szilárd anyagok (pl. beton, esztrich) esetén 2%, táblás hőszigetelés esetén 2,5%, behajlásra érzékeny táblás aljzat (pl. osb lemez) esetén 4% legyen. A vápák lejtése ne legyen kevesebb, mint 1%. Az áttörések és szegélyek mentén a lejtést +5 %-kal, vagy ékelem (pl. jégék) beépítésével kell megnövelni.

A szerkezeti dilatációkat úgy kell kialakítani, hogy azok a szigetelésben kialakított dilatációnak, illetve a szigetelésbe beépített dilatációs elemnek megfelelő helyet és rögzítési lehetőséget biztosítsanak. Az aljzat várható mozgásai esetén elválasztó réteget kell betervezni, vagy az aljzatmozgásokat kell elviselhető mértékűre csökkenteni (például megfelelően sűrűséggel kialakított dilatációval). A betonból készült vasalatlan aljzatokat kb. 3 x 3 méteres raszterben dilatálni kell. A dilatációs mezők legfeljebb 9,0 m2 felületűek legyenek, közel négyzetes alakkal kialakítva.

A lángolvasztással, vagy hidegragasztással teljes felületen leragasztott szigetelések esetén a dilatációk felett, valamint monolit és előregyártott betonelemekből készített aljzatok csatlakozási hézaga felett, továbbá faanyagú aljzatok csatlakozásai felett minden esetben 33 cm széles, rögzítés nélkül elhelyezett, textil vagy poliészter alsó oldalú bitumenes lemezből kialakított csúsztató-elválasztósávot sávot kell elhelyezni. A beton anyagú aljzat minimális szilárdsága C8 betonminőségnek feleljen meg.

A OSB lapból készült aljzatok esetén a lapok vastagsága 85-90 cm szarufaköz esetén legalább 22 mm legyen, a lapok nútféderes illesztésűek legyenek. A lapok toldása csak szarufán lehet és kötésben készüljön, tehát szomszédos lapok toldása nem lehet egy vonalban. Az aljzat anyaga tűz és gomba elleni védelemmel ellátott legyen.

Acél trapézlemez aljzat minimálisan 0,88 mm vastag, tűzihorganyzott (vagy gyári korrózióvédelemmel ellátott) elemekből készülhet, a lemezek lehajlása nem haladhatja meg az L/300 értéket. Az elemek toldása min. 15 cm legyen, és hosszirányban legalább 50 cm-enként húzószegeccsel kell összekapcsolni.

A falazóelemekből készített függőleges aljzatok (falak, mellvédek) felülete tömören fugázott, habarccsal bedörzsölt felületű vagy vékonyan felhordott cementvakolattal ellátott legyen. A felületen a falazás egyenetlenségéből adódó síkfogasság nem megengedett.

A pozitív sarkokat min. 2 cm szélességben ívesre, vagy a csatlakozó felületekhez képest 45º-os szögben le kell csiszolni, a negatív sarkokban cementhabarcsból, bitumenes habarcsból vagy Icopal SIPLAST KIT® Speed INSULATION SBS* tömítőtapasszal 3-4 cm-es sugarú hajlat alakítandó ki.

Lángolvasztásos, hőaktiválásos technológia alkalmazása esetén az ásványi anyagú aljzatokat tisztítás és portalanítás után modifikált bitumenes alapozóval kell bevonni, ez a folyamat a felület kellősítése. Száraz aljzat esetén az Icopal SIPLAST PRIMER Speed® SBS kellősítőt, nedves aljzat esetén Icopal ELASTO-PRIMER kellősítőt kell használni.

Hidegragasztással (pl.: PUR ragasztóval, bitumenes ragasztóval) történő rögzítés esetén kellősítés nem szükséges, öntapadó lemezek esetében kellősítésre csak speciális esetekben van szükség.

A szigetelés rétegrendje


A csapadékvíz elleni szigetelés lehet egyrétegű, vagy kétrétegű (speciális esetekben ennél több rétegű is). Egyrétegű szigetelés csak olyan bitumenes lemezből készülhet, aminek vastagsága min. 5 mm. Két rétegű szigetelés esetén az alkalmazott szigetelőlemezek összvastagsága ne legyen kevesebb, mint 5 mm.

Javasolt a szigetelést minden esetben poliészterfátyol, vagy üvegszövet betétes sbs-modifikált bitumenes lemezekből készíteni, illetve oxidbitumenes lemez használata esetén a szigetelés másik rétegét sbs-modifikált lemezből készíteni. készülhet, az alkalmazott termék típusától függő rétegszámban. Nagy terhelésű tetők (pl. terasztető, parkolótető, zöldtető) szigetelésére oxidbitumenes lemez nem alkalmazható.

A csapadékvíz elleni szigetelés első rétege (alátétlemez) mechanikai rögzítésű szigetelés esetén csak üvegszövet betétes sbs-modifikált lemez lehet. Lángra, hőre érzékeny, éghető anyagú szigetelésekre lángolvasztással, hőaktiválással történő rögzítés nem megengedett, ilyen aljzatok esetén öntapadó alátét lemez alkalmazása ajánlott, vagy más rögzítési mód (leterhelés, mechanikai rögzítés) alkalmazása.

A csapadékvíz elleni szigetelés felső rétege (zárólemez) nagy terhelésű tetők esetén csak poliészterfátyol betétes sbs-modifikált bitumenes lemez lehet. Zöldtetők esetén a zárólemez gyökérálló típus legyen.

Egyenes rétegrendű, hőszigetelt tetők esetén a hőszigetelés alá alumíniumbetétes párazáró bitumenes lemez elhelyezése szükséges.

Az alkalmazható termékek legegyszerűbben a termékalkalmazási mátrix alapján határozhatók meg.

IMG_0958_resize

A szigetelés technológiája


A szigetelés csak száraz időben végezhető, amikor a levegő és az aljzatok hőmérséklete is meghaladja a +5 ° C hőmérsékletet, illetve ha a munkakezdés előtt 12 órán át a léghőmérséklet legalább +5 ° C volt.

A bitumenes lemezt a kellősített felületre, vagy az előző munkamenetben elhelyezett bitumenes lemezre, PB üzemű lángolvasztó (vagy elektromos, forrólevegős) berendezéssel, a lemez alján lévő bitumenes felület megolvasztását követően a lemez teljes felületű leragasztásával (azaz teljes felületű lángolvasztással leragasztva) kell elhelyezni. A SPEED PROFILE technológiás termékek esetén csökkentett lánggal kell dolgozni, a SYNTAN technológiás termékek esetében hőaktiválás (kis láng használata) elegendő a megfelelő rögzítéshez. A lábazati részek felső pereme alatt dübeles, leszorító profilos rögzítéssel kell beépíteni. Az öntapadó bitumenes lemezeket a tapadó felülete védő fólia eltávolítását követően kell az aljzatra felragasztani. Bitumenes hidegragasztó, vagy poliuretán (PUR) ragasztó alkalmazása esetén az alkalmazott technológia figyelembevételével a termékleírásban előírtak szerint sávos, foltszerű, vagy teljes felületű ragasztást kell biztosítani.

Függőleges felületek esetén a teljes felületű ragadás érdekében a bitumenes lemezeket karton-, vagy pvc hengerre kell feltekerni, és alulról felfelé haladva a hengert a falfelületre szorítani. Így a megolvadó bitumen biztosítja a teljes felületű feltapadást. Függőleges felületen a szigetelés csak függőleges irányban készülhet és legfeljebb 2 m hosszú szigetelőlemez darabokból kell a szigetelést kialakítani.

A szigetelt tetőfelületek esetén a szigetelőlemezek az eresszel párhuzamos, illetve a tetőlejtésre merőleges irányban helyezendők (kivétel ez alól az egyedi tervezésű, speciális esetek, pl. amikor nagyon kis lejtésre van csak lehetőség). Több réteg elhelyezése esetén a rétegek mindig azonos irányúak legyenek.
A szigetelés valamennyi rétegének hólyag- és ráncmentesnek kell lenni. A bitumenes lemezeket teljes felületen kell az aljzathoz és egymáshoz rögzíteni (ragasztani, illetve lánggal olvasztani). Az első réteg bitumenes lemezeket minden esetben teljes felületű lángolvasztással kell a kellősített felületre, illetve az előzőleg elhelyezett szigetelőlemezre elhelyezni. Kivétel ez alól

  • a SYNTAN technológiás termékek alkalmazása új tetők esetén, ahol a kék SYNTAN anyaggal bevont felületek nem olvadnak le, mivel ezek a szigetelés páraelvezetését, párakiegyenlítését szolgálják,
  • a SYNTAN technológiás termékek alkalmazása tetőfelújításnál, ahol a piros SYNTAN anyaggal bevont felületek nem olvadnak le, mivel ezek a szigetelés alatti rétegek páraelvezetését, ezzel a tető nedves szerkezeteinek kiszáradását biztosítják,
  • a filcalátétes lemezzel készülő tetőfelújítások, amikor a hidegragasztó sávok közötti részeken lévő le nem ragasztott filces felület alatti légrés a szigetelés alatti rétegek páraelvezetését, ezzel a tető nedves szerkezeteinek kiszáradását biztosítja.

A szigetelő lemezek hossztoldásai és az átlapolások legalább 10-15 cm szélesek legyenek, kivétel, ha az alkalmazott termék ettől eltérő (pl. 8 cm széles) átfedő, illetve toldósávval rendelkezik. Kétrétegű szigetelés esetén az egyes rétegek átlapolásait fél lemezszélességgel eltolva kell készíteni, három réteg alkalmazása esetén az eltolás 30-34 cm legyen.

A hajlatoknál a szigetelést meg kell erősíteni. Ez úgy történik, hogy a szigetelés rétegei közé min. 50 cm széles, üvegszövet betétes lemezből készülő erősítő sávot teszünk be. Toldás a hajlatban nem lehet, attól legalább 25 cm-re kell az első toldást elkészíteni.

A csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása esetén a várható mozgás mértékének megfelelően kialakított, a mozgásokat felvenni képes, és a szigetelés folytonosságát biztosító, a tetőt érő hatásoknak tartósan ellenálló dilatáció kialakítása szükséges

A csőátvezetéseket a szigeteléshez vízhatlan kapcsolatot biztosító szorító anyagfolytonos, tömített szerkezettel kell kialakítani.

A különböző időben és egymáshoz csatlakoztatva készülő lemezrétegek vízhatlan összedolgozásának fontos előfeltétele, hogy a lemezvégződések tiszták, épek és szárazak legyenek, ezért a csatlakozó lemeztúlnyúlásokat külön védő lemezsávval kell borítani.

A szigetelés vízelvezetése


A tetőösszefolyókat a tetőfelület mélypontjain kell elhelyezni a tetőfelépítményektől és a szigetelést áttörő egyéb szerkezetektől legalább 50 cm távolságban. Az összefolyók körüli területet (kb. 80 x 80 cm) a tetősíkhoz viszonyítva +5% lejtéssel vagy legalább 1 cm mértékű besüllyesztéssel kell kivitelezni. A csapadékvíz ejtővezetékének az átmérőjét méretezés alapján, a függőeresz csatornák, párkányon ülő csatornák stb. méretét a szabványokban meghatározott adatok alapján kell meghatározni.

Egy lefolyóval kiszolgálható tetőfelület nagysága legfeljebb 300 m2 lehet, de belső vízelvezetés esetén (pl. attikákkal körülvett tető esetén) minden önálló tetőszakaszt legalább egy összefolyóval és egy túlfolyóval kell kialakítani.

Egyhéjú melegtetőnél belső vízelvezetést, kéthéjú hidegtetőknél külső vízelvezetést ajánlott alkalmazni, annak érdekében, hogy a vízelvezetési pontoknál a befagyást, a jégdugót és a jégből képződő gátak kialakulását elkerüljük.

A szigetelés védelme


Nem járható, nem hasznosított lapostetők esetében szigetelés UV-sugárzás elleni és mechanikai védelmét a záróréteg felső oldalán gyárilag elhelyezett palaszórás biztosítja. Utólagosan elhelyezésre kerülő szerelvények és elemek (pl. villámhárító talpak, járólapok, napelemek) elhelyezése esetén a megfelelő teherelosztást biztosítani kell, és a szigetelésre további védőréteg helyezendő. Védőrétegként -a terheléstől és igénybevételtől függően- alkalmazható min. 3 mm vastag bitumenes zárólemez, min. 8 mm vastag gumiőrlemény lemez, vagy megfelelő teherbírású, felső oldalán polipropilén fátyollal kasírozott drénlemez.

Járható, hasznosított lapostetők esetén az UV-sugárzás elleni védelem a tetőszigetelésre kerülő rétegekkel takart és védett tetőfelületen nem szükséges, csak a napfénynek kitett lábazatokon és szerkezeteken. Hasznosított tetők esetén a szigetelés mechanikai védelme a tető terhelésének és igénybevételének függvényében tervezendő meg, de a szigetelés felületéről minden esetben biztosítani kell a csapadékvíz szabad elvezetését.

A kivitelezési munkák idejére a technológiai folyamatok (pl. anyagmozgatás és tárolás), függvényében a szigetelést ideiglenes védőréteggel kell ellátni.

A szigetelésre ható felületi nyomás az aljzat terhelhetőségét, illetve a 700 kN/m2 értéket nem haladhatja meg (a kettő közül az alacsonyabb értéket kell alapul venni.

A szigeteléshez kapcsolódó segédanyagok és szerkezetek kialakítása feleljen meg az arra kidolgozott szabványnak, szakmai irányelveknek.

 investitori-3-v

    A felhasználói élmény fokozásáért weboldalunk cookie-kat használ. A megadott információkat az adatvédelmi szabályzatba foglaltak szerint kezeljük.